Végül is úgy döntöttünk, hogy a Breaking Dawn-t nézzük meg. Nem vagyunk olyan hatalmas nagy fanok, de azért szeretjük. Megvettük a jegyeket és popcornt meg az üdítőket, és bementünk a terembe. A legjobb helyre, középre kaptunk helyet, mert Lottie és flörtöltünk egy kicsit a pénztáros sráccal. Mindenhol így kapjuk meg a legjobb helyeket és kedvezményeket. Nem mintha rá lennénk szorulva, de szeretünk játszani.
- Hát ez megint szép volt. - dicsértek meg minket a lányok.
- Nem szoktátok még meg? - mondta Lottie.
- De..- sóhajtotta Caro. Mindannyian leültünk a helyünkre, és vártuk, hogy kezdődjön a film. Azt a kb 15 percet is végig beszéltük és röhögtük. Aztán mikor elkezdődött a film mindenki elhallgatott, és néztük a filmet. Másfél órás film volt és mire vége lett már teljesen elültem a hátsófelemet és a lábaim is elzsibbadtak. Jó film volt, de a végét már nehezen bírtam ki. Elkezdtünk kifelé sodródni az emberekkel. Ahogy elmentünk a jegypénztár előtt Lottie-val még vetettünk egy csábos pillantást a srácra. A mozitól rögtön a Starbucks felé vettük az irányt. Az úton kibeszéltük a filmet.
- OMG. Láttad Edward bőre milyen gyönyörűen csillogott. És Jacob teste..ááá. Meghaltam. - áradozott Vicky.
- Igen. És ahogy Renesmeé-re nézett. Bár rám nézne volna úgy. - folytatta Ella. Mi Lottie-val összenéztünk és csak mosolyogtunk. Ennyire azért nem rajongtunk ezért a filmért. Lottie-val legjobb barátnők vagyunk már nagyon rég, és majdnem ugyanazokat a dolgokat szeretjük. A lányok még áradoztak Jacob-ról és Edward-ról, és kitárgyalták, hogy milyen egy szerencsés csaj az a Bella, a filmben és a valóéletben is. Közben odaértünk a kajáldához. Beléptünk és pincér srác gyorsan odalépett hozzánk.
- Asztal...5 főre? - kérdezte. ( azért csak öt főre, mert a csapatból mi öten vagyunk a nagyon jó barátnők, a többiekkel annyira nem, hogy mozizni menjünk) Ezt általában nem szokták megkérdezni, mindenki odaül le ahova akar, de ez a pincér nyilván felakart tűnni előttünk. Megeresztettem neki egy szép mosolyt és csábosan azt mondtam neki:
- Igen. Köszönjük. - a mosolyt egy mosollyal viszonozta és egy asztalhoz vezetett minket. Annyira nem keltette fel az érdeklődésemet, se Lotti-ét, ezért nem is flörtöltünk vele, csak leadtuk a rendelést.
- Na és most végre mesélj nekünk az X-faktoros válogatóról. Milyen volt, mit láttál? - mondta kíváncsian Caro. Elkezdtem mosolyogni, és belekezdtem. Elmeséltem a hatalmas tömeget, Louis fellépését. A lányok figyelmesen hallgattak.
- De volt még valami más is.. - mondtam sejtelmesen és mosolyogtam is hozzá.
- Csak nem az amire gondolom, hogy mindenki gondol.? - kérdezte felcsigázva Vicky. A lányok közelebb hajoltak, és türelmetlenül néztek rám.
- A rengeteg ember között megláttam egy iszonyat jó pasit. Ti olyat még nem láttatok..én se. Magas volt, göndör barna haja és zöldes szeme volt. - kezdtem a mesélésbe.
- Az pont a te eseted. - szólt Ella. Én válaszul csak mosolyogtam.
- Na igen. Nézelődtem és a pillantásunk találkozott, aztán egy pici idő után felállt és elindult felém, miközben mosolygott. Aaah, gyönyörű mosolya volt.
- Ééééés..? - türelmetlenkedett Lottie.
- És már majdnem odaért hozzám, amikor az én drága bátyám visszajött, megpuszilt és megfogta a kezem, hogy menjünk. És szerintem a folytatást kitaláljátok. - mondtam szomorúan.
- Talán azt hitte, hogy Louis a pasid. - találgatott Vicky.
- Igen. Én is erre tippeltem, mert az arcáról eltűnt a mosoly és megfordult. - visszagondoltam rá, és megint szomorú lettem.
- Valahogy meg kell találnunk! - mondta Lottie.
- És hogy a francba akarod?? - kérdezte kételkedve Caro.
- Azt még nem tudom, de meg kell lennie! - mondta izgatottan Lottie.
- Nekem van egy ötletem. Volt rajta sorszám, szóval énekelnie kellett. És ha van egy pici szerencsém akkor benne lesz a szombati adásban.
- Ez jó ötlet! - mondta elismerően Vicky.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése