2013. január 16., szerda

12. rész

Haza felé úton végig beszélgettünk.
- Milyen volt a csajos napotok? - kérdezte Louis.
- Nagyon jó! Lejártam a lábamat, még mindig fájnak. - sóhajtottam.
- Merre jártatok? - kérdezgetett tovább.
- A mozinál kezdtünk, megnéztük a Breaking Dawn-t, aztán elmentünk kajálni a Starbucks-ba utána meg vásárolgatni. H&M, Zara meg a szokásosak.
- Most nem találkoztál senkivel? - kérdezte.
- Dehogynem. Nem úsztam meg. Jessica Rion. - ahogy kimondtam a nevét Louis grimaszolt egyet, én pedig nem állhattam meg, hogy ne mosolyogjam el magam rajta.
- Te szegény. És mit mondott?
- Latika, drágám rég találkoztunk. Rendezek egy bulit és neked is kötelező ott lenned. Tudod fotósok meg milliomos pasik - fedeztem fel a Jess-sel való beszélgetést, átváltva az ő nyávogós orr hangjára. Louis ezen nevetett egyet.
- És mit mondtál neki?
- Vihetek valakit? - vágtam rá azonnal.
- Jaj ne. Lottie-t megint belerángattad? - kérdezte tréfásan. Ő is tudja, hogy Lottie mennyire utálja az ilyen bulikat.
- Még szép! De nyugi, biztos neked is jönnöd kell majd. A boltban nem mondta, de majd biztos el fog hívni.
- Nagyon örülök! - mondta lemondóan Louis. Közben haza értünk. Louis leparkolt a házunk elé.



Ez a házunk
Kiszálltunk és bementünk a házba. 
- Anya, Apa sziasztok. - kiabáltam belépve az ajtón. 
- Ne kiabálj. Nincsenek itthon.
- Hmm? - néztem kérdőn a bátyámra.
- Színházba mentek. - válaszolta.
- Értem. - mondtam. - Megyek lefürdök.
- Oké. - felmentem az emeletre a szobámba. Bepakoltam az edzős cuccomat holnapra, és bementem a fürdőszobámba. Szerencsére időközben visszakaptam a fürdőmet, mert felújították, és addig vagy Louisét vagy a lentiek közül valamelyiket kellett használnom. Levettem a ruhámat és beletettem a szennyes tartóba. Lemostam magamról azt a kevés sminket is. Nem volt kedvem arra várni, hogy a kád megteljen vízzel, ezért csak zuhanyoztam. Nagyon jól eset a langyos víz. Nagyjából 10 percet állhattam a zuhany alatt, mikor meguntam és kiszálltam. Magamra tekertem egy nagy fürdőlepedőt és visszamentem a szobámba. Nem volt kedvem megtörülközni, ezért kimentem az erkélyemre és ott vártam meg amíg megszáradok. Mikor kinyitottam a hatalmas erkély ajtaját, és kiléptem megcsapott a langyos, kora esti szellő. Egy kicsit megborzongtam, de jól esett. Odasétáltam a korlátra, és rátámaszkodtam. Végig néztem a hatalmas kerten és megláttam Louis-t és El-t a kerti pavilonban, ahogy szorosan ölelik egymást, beszélgetnek és néha megcsókolják egymást. Nagyon szépek és aranyosak voltak együtt. Én személy szerint úgy gondolom, hogy El, Louis lány változata. Csak néztem és néztem őket, közben mosolyogtam. Ők nem vettek észre, el voltak foglalva egymással. Egy kis idő múlva feleszméltem már teljesen száraz voltam, ezért bementem és felvettem a pizsamámat. Aztán jutott az eszembe, hogy a cuccokat amiket vásároltam benn maradtak a kocsiban. Felvettem a benti mamuszomat és kislattyogtam a hátsókertbe, hogy elkérjem Louis-tól a kocsikulcsot. 
- Bocs, hogy zavarok de kéne a kocsikulcs, mert benn hagytam a cuccost a kocsiban. Amúgy szia El. - mondtam, majd odahajoltam hozzá, hogy megpusziljam. 
- Szia Tika. Vásárolni voltál? - köszöntött és kérdezte El.
- A lányokkal megünnepelni azt, hogy bekerültem a csapatba. Moziztunk, kajáltunk, vásárolgattunk, fagyiztunk.
- Tényleg, még nem is gratuláltam a bekerülésed alkalmából. - mosolygott elismerően El.
- Köszönöm. - vigyorogtam vissza. - Na, Louis ideadod a kulcsot? - sürgettem Louis-t.
- Ja, igen. Tessék. - nyújtotta a kulcsot.
- Köszönöm. - mondtam neki. 
- Nincs kedved megmutatni, hogy miket vettél? - kérdezte El.
- De! Mindjárt behozom őket. - kislattyogtam a kocsihoz és kivettem a rengeteg szatyrot. Bevittem a házba, akkor a szerelmesek már a nappaliban ültek. Ledobtam a szatyrokat a padlóra és El-lel elkezdtük egyesével mindent kipakolni és megnézni. Mikor befejeztük megfogtam a hatalmas ruha kupacot és bevittem Anyáék fürdőjébe, mert nem volt kedvem felvinni őket az enyémbe. Aztán visszamentem és jó éjszakát kívántam nekik. Elindultam a fel a lépcsőn, de még egyszer visszanéztem és már egymást nyalták-falták a kanapén. Elmosolyodtam rajtuk. Bele se akartam gondolni, hogy mit fognak csinálni ezek ketten az este hátra levő részében. Még jó, hogy itt vastagok a falak... 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése